Magyarország lakossága 1,5 millió fő. Néhány éve még 10 millió volt, mára ennyi lett. Mármint a Fidesz szerint. Mindazok ugyanis, akik nem Orbán vakhitű szavazói, ki lettek rekesztve. Mi lettünk a hazaárulók, a nemzetellenesek, akik nem akarják látni, hogy Magyarország nagy és erős ország, hogy jobban teljesít, hogy a rezsicsökkentés működik, és nem akarjuk megállítani Brüsszelt. Elvetemült és elítélendő módon Európához akarunk tartozni. Azt akarjuk, hogy az ország pénzét az ország jobbítása érdekében költsék el. Szeretjük a hazánkat, de ezt saját kormányunk vonja kétségbe, ők ugyanis egyenlőségjelet tesznek a FIDESZ imádata és a hazaszeretet közé. Mi vagyunk azok, akik szégyenkezünk külföldön, és pironkodva valljuk be, hogy magyarok vagyunk. Mert szégyelljük azt, ami itthon folyik.

A Fidesz úgy szivárgott be az ország lakosságának agyába, mint egy fertőző kór. Egy vírus, amelyik megbénítja a gondolkodást, törli a korábbi emlékeket, barátságokat, viszont maximálisra tekeri a gyűlölet, a primitívség, az alpáriság, az elvakultság és az agresszivitás erejét. A fertőzött emberek többsége már menthetetlen, mert nem is akar mást hallani és látni, csak a kormánypropagandát, ez a napi tápláléka, és félistenként néz a diktátorra, aki ellopta tőle már az unokái jövőjét is.

Tudod ezt, keserű is vagy, de mégsem teszel semmit. Legalábbis semmi olyat, ami hasznos lehetne.

Vársz. Vársz arra, hogy az Európai Unió lépjen, vársz arra, hogy majd csak kibillenti valaki Orbánt a hatalomból. De erre hiába vársz! Az ország vezetőjét megválasztani, leváltani az itt élők belügye és saját feladata. Hiába jajongsz, hogy rád fog esni a letört faág, a siránkozás kevés. Mozdulj meg, lépj odébb, mert ha nem teszed, a faág agyonüt.

Vársz a pártokra. Azokra, akik jelenleg ellenzékként bent ülnek a Parlamentben. Miért nem fognak össze? – siránkozol. Azért, mert aki megszerzett egy hivatalt, az a végsőkig ragaszkodik ahhoz. Nem fogja kockáztatni a helyét holmi összefogással, mert a saját személyes érdekei előrébb valók, mint a mi érdekeink.

Feljajdulsz, ha azt hallod, hogy új pártok alakultak. Kamupártok, felszalámizzák az ellenzéket! – harsogod a fejedbe ültetett mantrát. Egy működő demokráciában nyugodtan nyílhat új pékség a két régi mellett, a vásárló fogja eldönteni, hogy melyiknek az áruja ízlik neki jobban. Te esélyt sem adsz az újaknak, hiszen kamupártok. Felszalámiznak! Nem kellenek a régiek, de az újak sem. Inkább el se mész szavazni, mert nincs kire! Tényleg nincs?

Aztán vársz a megváltóra is. Az emberre, aki majd megjelenik feje fölött fénylő glóriával, és egymaga leváltja a jelenlegi kormányt. Ki kell ábrándítsalak: nincs ilyen. Nem született még olyan ember, aki mindenkinek megfelel. A régi politikusok leszerepeltek, új arcok kellenek – mondod. De ha új arc jelenik meg, rögtön gyanakodva nézel, és azonnal úgy döntesz, ez is csak a hatalmat akarja.

Igen. Vannak kamupártok és vannak megélhetési politikusok. Vannak, akiknek csak a hatalom kell, és vannak, akik csak a pénzre hajtanak. De így nem lehet gondolkodni. Attól, mert az egyik almakupac  fele rohadt volt, a másik felében még lehetnek gyönyörű, egészséges példányok. Nem kéne szemétbe dobni az összeset anélkül, hogy átnéznéd, van-e köztük használható.

Orbán és rendszere leváltható! De nem működik a wudu, a messiásvárás és a csodában való reménykedés.

Ne mondd, hogy nem érdekel a politika, hiszen a te pénzedet költik, a te nyugdíjadat verik el, a te életedet teszik tönkre, és lenullázzák a gyerekeid, unokáid jövőjét is, amihez te némán asszisztálsz. A te hibád is, ha ez így marad!

A választások időszakában versengenek a politikusok és a pártok – a te szavazatodért. Választópolgár vagy, aki csak addig fontos, amíg leadja a voksát, utána újabb négy évig nem lesz szükség rád. Láthatatlan leszel. A fejed fölött döntenek, és nem lesz beleszólásod. Mi lenne, ha egyszer az életben a passzív választók is ringbe szállnának, és azt mondanák, elég volt belőletek, elég volt a marakodásotokból! Mi most magunkra szavazunk! Mi lenne, ha a választók maguk alapítanának egy pártot, és maguk mondanák meg, hogy mit akarnak?

Létezik ilyen párt. Most jegyezték be. Olyan emberek, akik változást akarnak. Nincs köztük ismert ember, se régi politikus, se celeb. Hétköznapi emberek, mint te meg én. Olyanok, akik eddig hittek abban, hogy a képviselők, akiket megválasztanak, az ő érdekeiket képviselik. De már nem hisznek. Csak a harcot látják, a vitákat, egymás lejáratását. Ebből pedig nem lesz kormány- és rendszerváltás.

Ez a párt nem kamupárt, nem kap állami támogatást, nincs mögötte több millió forint. Nem szerepel a médiában, mert nincsenek botrányai. Ez a párt szövetséget akar, mert csak így lehet esély 2018-ban a változásra. Szövetséget azokkal, akik képesek az ország érdekét nézni. Csatlakozhat minden olyan párt, egyesület, civil szervezet, csoportosulás és magánszemély, aki hajlandó elfogadni a közös célokat, megtalálni a legkisebb közös többszöröst, és nem a különbségeken vitázik. Ahol nem az lesz a fontos, hogy ki hányadik helyen áll a listán, hogy ki lesz a miniszterelnök, hanem az, hogy mi 8 millióan, akik szavazhatunk, olyan embereket állítsunk jelöltként a 106 választókerületben, akikben az ottani emberek megbíznak. Akik nem a saját és pártérdekeiket helyezik előtérbe, hanem ennek a nyomorult országnak a sorsát.

Leszünk-e elegen? Rajtunk múlik. Hajlandó vagy megmozdulni? Mert már nincs sok időnk. Ez az ország egy csodákkal teli ország. Természeti kincseink és szellemi kapacitásunk lehetővé tenné, hogy belátható időn belül egy skandináv típusú jóléti állammá alakuljunk. De maradhatunk 4 millió koldus országa is, és gondolkodhatunk azon, el kell-e majd nekünk is hagyni a szülőföldünket. Kezedben a döntés!

Leszel te is a változást akaró szavazók egyike?

Ha döntöttél, várunk a VÁLASZ-ban!

Facebook: VÁLASZ-ra várva